26 évig másoknak akartam jó lenni és megfelelni. Az, hogy velem mi van, s nekem mi a jó, soha nem érdekelt VALÓJÁBAN. Mindenkit csak ítéltem, sajnáltam, és vádoltam. Állandó szeretethiányban szenvedtem és mindig féltem. Most már tudom, hogy csak én vagyok, és minden, ami félelem, kifogás és sajnálat, az csak egy tűnő, valótlan gondolat.

Köszi: Rita (26)