Csengi

Nyílt levelek Rőczei Csengétől Csattos Ilonához – 12. levél: A manipuláció szerpentinjéről a tisztelet főútjára

Egy szót írok neked, amiben olyasvalamit foglaltál nekem össze, amit minden embernek mintegy ,,belső ruhadarabként” kellene a szívén hordania. Ez a szó a tisztelet. Nem a hármas táborban döntöttem az életem – és természetesen annak minden egyes részének – tisztelete mellett, de ott kristályosodott ki a legtisztábban az alázat elemi szintű szerepe.

Nyílt levelek Rőczei Csengétől Csattos Ilonához – 11. levél: Félreértett szeretet

Ebben a levélben egy történetet írok meg neked egy fiúról, aki egyébként nagyon sok másikkal behelyettesíthető lenne az életemben, mert ugyanazt a történetet görgettem magam előtt rengeteg ideig, csak a szereplők, a nevek és a helyek változtak. Itt viszont már ismertelek téged, és végre nem ugyanazzal a lendülettel szálltam ki az események sorából, mint amivel korábban újra és újra.

Nyílt levelek Rőczei Csengétől Csattos Ilonához – 10. levél: A halálnak nincs árnyéka

Azt kívánom, bár mindenki úgy értené ezeket a szavakat, mint ahogyan én és azok, akik már rálátást kaptak az igazi önmagukra, és a jelenlétet nem kevernék össze azzal, amit arról hallottak. A legfőbb ideje annak, hogy a leírhatatlant megtapasztalja mindenki, és az emberiség többre is rájöjjön annál a nyilvánvaló ténynél, hogy nem jól él. Még azon is túljutva, hogy lehet jól élni. Totálisan jól.

Nyílt levelek Rőczei Csengétől Csattos Ilonához – 9. levél: Az őszinteség több mint igazmondás

Nagyon sok embertől hallottam a táboraidban visszacsengeni ugyanazt a kérdést, amit egyszer én is feltettem neked Szajolban. ,,Ilike, akkor igazából senki sem őszinte?” Mosolyogtál, és mondtad, hogy amíg ilyen mélységekig le nem nyúlnak, és az álarcaikat még önmaguk előtt is viselik az emberek, addig jól mondom, senki nem őszinte.

Nyílt levelek Rőczei Csengétől Csattos Ilonához – 6. levél: A kényszer álarca nélkül

Egész végig azt hittem, hogy az csak a kiváltságos embereknek adatik meg, hogy mindig jól érezzék magukat. Vagyis az, hogy abszolút boldogok legyenek. Erre jöttél te, és ki merted mondani, amire mindig is vágytam. Kimondtad, sőt átadtad, hogy van teljes élet. Lemondások nélkül. Képviselted azt, amit mondtál, méghozzá a saját életeddel – maradéktalanul.

Nyílt levelek Rőczei Csengétől Csattos Ilonához – 5. levél: Az elfogadásod tükrében (Hogyan döntöttem el, hogy jó helyen vagyok nálad?)

Egész végig azt hittem, hogy az csak a kiváltságos embereknek adatik meg, hogy mindig jól érezzék magukat. Vagyis az, hogy abszolút boldogok legyenek. Erre jöttél te, és ki merted mondani, amire mindig is vágytam. Kimondtad, sőt átadtad, hogy van teljes élet. Lemondások nélkül. Képviselted azt, amit mondtál, méghozzá a saját életeddel – maradéktalanul.

Tarts velem!

Iratkozz fel hírlevelemre, és megmutatom Neked a tudatossághoz vezető utat!

Tarts velem!

Iratkozz fel hírlevelemre, és segítek, hogy megtaláld a tudatossághoz vezető utat!