Csak a szívünkben élő szeretteink ünnepe
Ahogyan lassan lehullanak a fákról az őszi falevelek, és ahogyan hideg fuvallataival egyre jobban kimutatja magát a tél “vasfoga”, úgy készül fel a természet is arra, amiről most Mindenszentek és Halottak Napja alkalmából mi is megemlékezünk: az elmúlásra.
E két nap hagyományosan keresztény ünnep, a katolikus egyház megemlékezik minden elhunytról, az üdvözültekről és a tisztulás állapotában lévő szenvedő lelkekről egyaránt. Egyházi ünnepből azonban fokozatosan az elhunytakról való általános megemlékezéssé vált, az emberek ilyenkor látogatják meg és teszik rendbe elhunyt hozzátartozóik sírját, valamint gyertyákat, mécseseket gyújtanak és virágot visznek.
Ezeken a napokon közelebb kerül hozzánk a halál gondolata és nagy erővel jelenik meg ilyenkor a hiányérzet is. Ez a szokás…, de ha Te tudatos vagy, akkor Neked másról is szól. A hagyományos megközelítésen túl hordoz magában egy különleges tanítást az elfogadásról és szeretetről, ami új, mély értelmet ad ennek az ünnepnek.
A hála ünnepe
Mindenszentek és Halottak Napja valójában nem a fájdalomról szól, hanem az élet természetes folyamatának, a születés és halál állandó körforgásának elfogadását jelenti. Ahogyan a természet sem múlik el, csupán újjászületik, úgy az emberi lét is örök és állandó, melyben a fizikai test elmúlása az életünk természetes részét képezi. A halál okozta szenvedés helyett ez a két nap az életnek, annak a hálának az ünnepe, hogy Te még itt vagy, Neked még megadatik a pillanat szépségének élvezete, Te még érezheted a szeretetet, amit magadban hordozol az élet végtelenjén át.
Maradj csendben egy kicsit, figyelj most magadra.
Vegyél egy nagy levegőt, lazítsd le a vállaidat és figyelj befelé a szívedbe. Mindez egy pillanat csupán. Hagyd, hogy ebben az elfogadással teli figyelemben intenzív erővel törjön fel benned az elsodró szeretet, amin keresztül megláthatod, hogy a szeretteiddel való kapcsolat nem múlik el soha. Nem csupán emléküket őrzöd, hanem míg élsz, ők is mindig a szívedben és lelkedben élnek. A következő napokban is figyelj ezen a módon. A megszokott fájdalom, hiány, közömbösség helyett jusson eszedbe elhunyt szeretteid szeretete, ölelése, figyelmessége, kedvessége, vidámsága, humora. Ezzel a szeretettel figyelj ugyanakkor azokra is, akik még veled és körülötted vannak. Ragadj meg minden pillanatot, és érezd a hálát, hogy együtt lehettek, hogy fizikailag is érezhetitek egymás közelségét.
Lásd, hogy a szeretet vagy, amely által viszonyulsz Önmagadhoz, a világhoz és másokhoz.
Ez sem megszületni, sem meghalni nem fog, hiszen ez minden egyes pillanatban jelenlévő valóságod, melynek ha tudatában vagy, határtalan örömöt, szeretetet, boldogságot teremt. Éld meg e szeretet kegyelmét, és élvezd az ebből kibonatkozó új életedet, hiszen ezért születtél meg, ennek minden pillanatban való tapasztalása az egyetlen dolgod itt a világban.
Elfogadással, szeretettel teli hosszú életet kívánok,
Csattos Ilona
